A konzultáció, azaz most ugrik a majom a vízbe!

A közösségi média útján szereztem tudomást az EstheticHungary Klinikáról, és "egy próbát megér" címszóval egyeztettem időpontot egy szimpatikus hangú hölggyel telefonon keresztül, mivel az online időpontfoglalás és a visszahívás funkció nálam nem túlzottan célszerű és működőképes.

Kifejezetten Bridget Jones filmekbe illő jelenetben találhattam volna magam, ha éppen ügyfélnek történő tanácsadás közben csörren meg a telefonom és kezdünk el egyeztetni a műtét fajtájáról.

Nem is fűzném tovább ezt a képzeletbeli szálat, egy szó, mint száz, viszonylag rövid időn belül, két-három héttel későbbre kaptam időpontot a konzultációra. A viszonylag rövid időt hangsúlyoznám, mivel értesültem olyan klinikáról, ahol fél évet kell várni csak a konzultáció időpontjára, nem beszélve a műtétéről.

A realizálást könnyítette nálam az el nem hanyagolható tényező, hogy nem egyedül vettem, illetve veszek részt e folyamatban, – azért tortúrának nem hívnám :) – hanem egy nagyon kedves hölgyismerősömmel együtt csináljuk végig a bitang jó cicikhez vezető állomásokat.

Visszatérve a konzultációra nem tagadom – rám egyáltalán nem jellemző módon – az elején zavarban voltam, de a kezdeti kislányos félsz hamar elillant, és az információéhség, valamint a tudásvágy vette át a dominanciát.

Ha egyetlen szóval kellene jellemezni, hogy mi vezérelt az a TERMÉSZETESSÉG. Nyilván érzékelem, hogy eget rengető oximoron a természetes hatású műmellek elképzelése, de a szép az egészben, hogy MEGVALÓSÍTHATÓ! Nem akartam nagy, hivalkodó, kőkemény focilabdákat a mellkasomra a hetyke kis cickóim helyére, így a 275 köbcenti anatómiai implantátumok mellett döntöttünk közösen Vancsó doktor úrral.

Rendkívüli módon foglalkoztatott az a kérdés, hogy az érzékenysége és a szoptatás képessége megmarad-e, amelyekre megnyugtató választ kaptam. Implantátum próba is történt, amikor a tükör előtt állva újra realizáltam, hogy ez nem egy kreált luxus probléma, és milyen *** jól fog kinézni, ha azok az implantok bennem lesznek. Egyre csak erősödött bennem az érzés, hogy én ezt AKAROM, és vállalom az ezzel kéz a kézben járó nehézségeket.

A döntés, azaz utánam az özönvíz...

Először 13 évesen kezdett el foglalkoztatni a gondolat – természetesen külső behatásra –, hogy mikor kezd már el nőni a mellem, és miért van az, hogy a korombéli lányok koránt sem olyan "laposak" mint én.

Aztán egy évvel később megelégeltem a fennálló „status quo”-t, és – kifejezetten egyszerű módon – egy push-up melltartóval oldottam meg a síkság problematikáját. Teltek az évek, én is kerekedtem, de a kívánt forma és méret sajnos egy évtized ellenére sem érett be. Szép lassan tudatosult bennem, hogy jól irányzott orvosi metszések fogják véglegesen megoldani azt, amit a természetnek sajnálatos módon nem sikerült, és 28 évesen a döntésemet realizáltam.

Döntésemet 28 évesen realizáltam

Azért is vártam eddig, és nem kapkodtam el a megvalósíttatást, mert egyrészt egészséges emberként nem könnyű önkéntesen a műtőasztalra felfeküdni, akár nem várt kockázatoknak kitenni magam csupán (?) azért, hogy az önértékelésemet tuningoljam. Mérlegelnem kellett, hogy valójában mennyit jelentene a mellnagyobbítás nekem. Másrészt a realizálást késleltette, hogy öntudatos nőként fontos volt, hogy önerőből teremtsem meg az anyagi hátteret ehhez, és "ne a pasim vásárolta műcickókkal brillírozzak". Nem kis örömömre szolgáltak az EstheticHungary Klinika által biztosított kedvező fizetési feltételek, amelyek álláspontom szerint teljes mértékben vállalhatónak bizonyulnak.

A tervem az orvosválasztással kapcsolatban az volt, hogy legalább három plasztikai sebészhez elmegyek konzultációra, és kiválasztom a szakmailag leginkább hozzáértőt, és nem utolsó sorban a legszimpatikusabbat. De az első orvos (Dr. Vancsó Péter), aki a részletekről tájékoztatott és felvilágosított, annyira meggyőző volt rögtön az első pillanatban, hogy a tervem - mint Petőfi Sándoré - füstbe ment, mert nem éreztem szükségét, hogy más(oka)t is meghallgassak.

A konzultáció után egyértelmű volt, hogy az elképzeléseim teljes mértékben összeegyeztethetőek az orvosi megvalósíthatósággal, és akkor már tudtam, hogy ténylegesen akarom és vállalom a megmérettetést. Jöjjön, aminek jönnie kell... "utánam az özönvíz..(XV. Lajos)"